11

Gyertyafény

vissza
2003. Húsvét
A Rákosszentmihályi-Sashalmi Evangélikus Egyházközség lapja
4. szám


MIRE MEGHALT - ÉLT!


"Egy budai kis lakásban volt egy kép: Jézus Szent Szíve; nagyanyáink, dédanyáink korából való olajnyomat. Régen ki akarták már tenni, mondták: giccses. -- Akkor megbetegedett a férfi, kemény magabiztos valaki, és amikor beteg lett, nagyon sajnálta magát. Szembe feküdt a képpel, s míg nézte, úgy érezte, most a Krisztus szenvedését szenvedi. Aztán rádöbbent: - Uram, Neked a kezedet is átszegezték! -- és csak nézte a sebet.
A férfi egyik reggel észrevette, hogy a feleségének -- aki már hónapok óta ápolta -, a keze ki van marva, repedezett, véres.
-- Mi van a kezeddel? -- kérdezte tőle.
-- Semmi különös, csak elromlott a mosógépünk, és a kézzel mosás ártott meg egy kicsit -- válaszolta az asszony.
Miután kiment a felesége, a férfi tovább nézte a giccses olajnyomatot, és egyszerre csak kibuggyant a könnye, mert valami összefüggést érzett a két kéz között. -- Egyre rosszabbul lett, majd nem sokkal halála előtt valakinek elmondta:
-- Addig néztem azt a képet ott a falon, amíg arról a Jézus-kézről minden seb eszembe jutott, amit valaha én ütöttem másokon.

Mire meghalt -- élt!



Mi a titok testvérem, ebben a történetben? Mi a titok a nagypéntekben? Mi a titok, hogy a halál kell az élethez?
A titok az, hogy Jézus sebeiről, azok a sebek jussanak az eszünkbe, amit mi ütünk másoknak. Akarattal, akaratlanul sebeket ütünk másokon. Rövid ideig vagy egész életen át. Amikor felismerjük a bűnös életünket és bűnbocsánatot kérünk a "sebekre" Urunk Istenünktől, akkor meghalunk a bűnös életünknek, de megújult életre újjászületünk.
Elhal bennünk a bűnös gondolat, de éled a szeretet. Elpusztul a szívünkben a bűnös tettre késztető gonosz, és él a miattunk sebeket kapott Krisztus.

Köszönöm, hogy Isten kegyelméből él a Krisztus bennem!

Börönte Márta

SZÍVEM RÁD VÁR, URAM

Várlak, Uram, de aggódom is, mert nem ismerlek
és sokat csalódtam már.
Várlak, Uram, mert magányos vagyok, de félek is,
nehogy veled még messzebb kerüljek az emberektől.
Várlak, Uram, mert hiányzik az ünnep az életemből,
Uram, várlak.
de rettegve gondolok az ünnep elmúlásának fájdalmára.
Várlak, Uram, mert rám nehezedtek a bűneim, de félek,
hogy tisztaságod mellet még nagyobb lesz a bűntudatom.
Várlak, Uram, mert fáradt vagyok, de félek is,
hogy több szolgálattal bízol meg.


Várlak, Uram, mert céltalan az életem, és nem tudom,
hogy te töltöd-e be igazán.
Uram, mégis téged várlak!
Te adj nyugtalan szívemnek békességet.
légy testvérem, s akkor sok testvérem lesz.
Te adj ünnepet, amely nem múlik el.
Jöjj tisztaságoddal és tisztítsd meg szívemet.
Adj szolgálatra kész szivet, hogy mindenkiben téged lássalak.
Add az örök célt a szivembe, hogy a földi célokat is neked
köszönjem meg.
Te töltsd be szivemet, s akkor boldog leszek.
Jöjj, Uram, várlak.
Visszhang





AZ ÉLETEM JEL

Böjti szeretetvendégségünk egyik szolgálattevője volt Hesp Edéné Házos Mária testvérünk, aki gyerekkorát itt töltötte Rákosszentmihályon. Itt találkozott először a konfirmációi ünnepségen az Úrvacsorában Krisztus testével és vérével, a mi templomunkban. Az én világom verseskötetének Előszavát idézzük, és sok testvérünk kérésére a szeretetvendégségen elhangzott verseit tolmácsoljuk újságunkban.

"Tudja meg ezt a jövő nemzedék, a születendő ifjak,
és, ha felnőnek, beszéljék el fiaiknak,
hogy Istenbe vessék bizalmukat;
ne felejtsék el Isten nagy tetteit,
és tartsák meg parancsolatait."
(Zsoltár 78, 6-7.)

Előszó

Mária 1944-ben már végzett óvónő volt. A gyerekekért élt, szívét csordultig megtöltötte a szeretet. Kedvesség, báj, humor jellemezte őt és még ma is sajátjának mondhatja ezeket a tulajdonságokat. Már diákkorában verseket írt, beszédeket, kritikákat, de megsemmisítette őket házasságkötése után. Később mégis úgy érezte, hogy le kell írnia a gondolatait. Témája változatos, stílusa szép. Finom humor sokszor jelenik meg írásaiban. Különösen szépek a vallásos témájú versei. Ahogy múltak az évek, úgy fordult a gyerekek helyett idősek, a hátrányosabb helyzetűek felé. Ezek a művek komolyabb hangvételűek, de a humor ma sem hagyta el.
Verseit olvashatjuk antológiákban, irodalmi folyóiratokban, országos lapokban, ahol útirajzai, élménybeszámolói és egyéb prózai írásai is napvilágot látnak.
Nem tudom Máriának mikor van ideje írni, mert lakóhelyén, Dunakeszin és országosan is komoly közéleti tevékenységet folytat, a művészetek megszállottja. Jó egészséget kívánva további írásra, munkálkodásra bíztatom, Önnek pedig kedves Olvasó gazdag, élményteli perceket kívánok e versek olvasásakor.




Pfitzerné Cseh Sarolta







HETVENHÉT ÉVEM

Úgy tudjuk, hét év
sejtjeink kopása,
hét évig tarthat
meg-megújulása.

Testem sejtjei
maguktól újulnak,
tudatomon kívül
megfiatalodnak.

Amiről tudok,
hogy újjászülettem,
az egy nagy csoda
hosszú életemben.

Tizenhétszer hét
év van már mögöttem,
nem hétszer újult
tisztult meg a lelkem.

Mert tiszta ruhám.
-rá bárhogy vigyázok-
naponta érik
vétkek, mocsokságok.

Ezért könyörgök
most buzgón Tehozzád:
gyarló lelkemtől
ne fordítsd el Orcád!

Amint tanítottad,
mit csak próbálgatok,
hogy megbocsássak
hűtlennek, csalónak.

Szép parancsodat
rajtam Te teljesítsd
és bocsáss meg nekem
hetvenhétszer hétszer is...

2003. február 9.

Hesp Edéné Házos Mária
ÉLETJEL

"Itt vadok!"- mondta a lányom,
ha félt egyedül.
"Itt vagyok!" - kiált az unokám,
s elém perdül.

"Itt vagyok!" - mondom én is.
Kell még a munkám,
"Itt vagyok!" - de jó, hogy
szükség van még rám.

Aratni kell - vagy
könnyet töröljek?
Lábadhoz üljek - vagy
sárkányt öljek?

Szomszédnak segítsek,
vagy idegennek?
Öregnek-é, vagy
az "Egy kicsinynek"?

Itt vagyok - itt a lámpám,
telve olajjal.
Lobogok boldogan,
szent akarattal.

Csak TE is itt légy,
hogy ne féljek.
Végezzem munkám,
sose késsek.

Majd elszámoláskor
tíz tálentumal
járuljak eléd:
"Itt vagyok, Uram!"

Hesp Edéné Házas Mária


KEZEK


De jó, hogy vannak,
megsimogatnak,
hogyha bukdácsolsz
erősen fognak.

És ha érkezel
feléd lendülnek,
és ha távozol
búcsút intenek.




Összekulcsolva is
dolgozik kezed,
tíz ujjad kapcsa
Istenhez vezet.

De jó, Istenem,
hogy fogod kezem,
kérlek, vezess, míg
hazaérkezem.

Hesp Edéné Házos Mária


Visszapillantás


Ti, rákosszentmihályi évek!
Úgy hittem, elsodort az élet,
de érzem, velem él az emlék,
hittem, hogy egyszer eljövök még.

Harmincháromban, hetven éve,
szüleimmel költöztem ide.
Elemit, polgárit itt jártam,
itt, a templomban konfirmáltam.

Majd Pálffy téren HÉV-re szálltam,
addigra már képzőbe jártam.
Akkor János utcában laktunk,
mikor a kanyarban csikordult,
csak hipp-hopp, elébe szaladtunk.
S ha mégsem értük el, semmi baj,
három megálló és két kanyar,
elébe vágtunk és elértük,
a Keletiig meg sem pihentünk.





Háború elől menekültünk,
lovaskocsival Pestre mentünk.
Ott láncos bombától riadtunk,
itt ágyútól belövést kaptunk.

Mikor új élet indult végre,
beosztást kaptam Angyalföldre,
majd vissza mégis, Szentmihályra,
Baross utcai óvodába.

Onnan vitt Keszire a párom,
de még tíz évig ide jártam.
A szüleimet látogattam,
unokájukat is elhoztam.

Ti, rákosszentmihályi évek!
azt hittem, elsodort az élet,
de érzem, velem él az emlék,
tudtam, hogy egyszer eljövök még...

2003. március 3.
Hesp Edéné Házos Mária


Összeér az ég a földdel...

Ha imádkozom, mindig az a különös, megrendítő, mély érzésem van, hogy nem vagyok egyedül a szobámban. Abban a pillanatban, mindig azt érzem, hogy összeért az ég a földdel és én nem a csillagok fölé kiabálok, nem az égre, valahová a galaktikákon túlra sikoltozok szavakat, hanem az ég összeért a földdel és itt van, ahol most állok.

Az ég mindig ott van, ahol Jézus, mert Jézus nem az égben van, hanem az ég ott van, ahol Ő. Az Isten nem az égben van, hanem mindig ott van az ég, ahol az Isten. És az ég ott van a szobámban és az éggel együtt Jézus is ott van, Isten is ott van és nagyon közel vagyunk egymáshoz. Olyan közel, mint az ablakomon a vízcsepp, mint a ceruzám előttem, mint a szívem dobbanása bennem.

Imádságom vissza-visszaszáll a keblemre, és akkor érzem, hogy most egész szoros kapcsolatban vagyok az én mennyei Atyámmal. Én Őbenne, Ő énbennem, nem is tudnám megmondani, melyikünk a másikban. Benne vagyok, Ő énbennem, már nem is a keblemen, hanem bent a keblemben, én pedig az Úrban.

Gyökössy Endre
(Kézfogás a magasból 54.)


Legyetek jó reménységben!

"Legyetek jó reménységben!" - ez most mindenkinek szól ezen az egyre zsugorodó kicsi bolygón, ami a világmindenségben körbe-körbe hajózik évmilliárdok óta, és ami éppen úgy tönkre tud menni, elsüllyedni, mint egy hajó, mert ma már ezt a bolygót a saját matrózai el tudják pusztítani. Szétpattanhat, mint egy buborék.

Mi más lehet a mondanivaló a nagy viharok idejére, mint ez: - "Legyetek jó reménységben!" - Ez a bíztató, erősítő, bátorító szó, az egyház szava a világ számára a hajón, amin együtt hajóznak, együtt élnek vagy együtt pusztulnak el. - Ezt mondjuk, ha valaki riadozva vagy hisztériásan fordul hozzánk: - Hallottuk az üzenetet, adjuk nyugodtan tovább hittel, bizalommal: Legyetek jó reménységben!

Gyökössy Endre
(Kézfogás a magasból 52.)






Rákosszentmihály-Sashalmi Evangélikus Egyházközség
1161 Budapest, Hősök tere 11.
Telefon: 405-48-77
Lelkészi hivatali órák: kedd 16-18 óráig, péntek 16-18 óráig
Készítette: Jamrik M.